22 szept 2020
A hedonizmusról – nem is olyan ártalmas, mint gondolnánk!

Szerző: Gáspár-Zsolnai Éva

Mentálhigiéné

Lazulás a kanapén vagy egy finom étel elfogyasztásának öröme: azok a rövid távú élvezetes tevékenységek, melyek nem vezetnek hosszú távú célokhoz, legalább ugyanannyira hozzájárulnak a boldogsághoz, mint az önkontroll – vallják  a Zürichi és a Radboudi Egyetem kutatói. Legújabb kutatásuk szerint a pszichológiának nagyobb megbecsüléssel kéne a hedonizmus témája felé fordulnia.

Időről időre mindannyian kitűzünk hosszú távú célokat: pl. szeretnénk lefogyni, kevesebb cukrot fogyasztani, új nyelvet megtanulni, stb. A kutatások az elmúlt évtizedekben sok időt szenteltek annak kiderítésére, miként tudjuk hatékonyan elérni céljainkat. A jelenleg is uralkodó nézet szerint az önkontroll segít abban, hogy a hosszú távú célokat a pillanatnyi örömök elé helyezzük, és ha nagyfokú önkontrollal rendelkezünk, az általában boldogabb és sikeresebb életet eredményez.

Katharina Bernecker, a Zürichi Egyetem motivációban jártas egyik kutatója szerint azonban ideje megkérdőjelezni ezt a nézetet. Az önkontroll képessége természetesen fontos, de az önszabályozással kapcsolatos kutatásoknak ugyanolyan figyelmet kell fordítaniuk a hedonizmusra és a rövid távú élvezetekre. Bernecker új kutatása ugyanis azt mutatja, hogy az öröm megélésének képessége legalább annyira hozzájárul a boldog és elégedett élethez, mint a sikeres önkontroll.

forrás: pixabay.com

A zavaró gondolatok lerombolják örömérzetünket

Bernecker és kollégája, Daniela Becker, a Radboud Egyetem kutató munkatársa kérdőívet dolgoztak ki a válaszadók hedonizmus-képességének mérésére, azaz azon képességükre, hogy mennyire képesek összpontosítani a hirtelen jövő közvetlen szükségleteikre és mennyire tudnak belemerülni az éppen aktuális élvezetekbe. E kérdőív segítségével mérték fel, hogy az emberek mennyire képesek hedonista célokat követni különböző helyzetekben.

Eredményeik azt mutatták, hogy nem mindenki képes belefeledkezni a hedonista élményekbe, mert a betörő gondolataik megzavarták őket abban, hogy átadják magukat az aktuális élvezeteknek.  Vagyis ahelyett, hogy belemerültek volna az örömteli tevékenységbe, folyamatosan arra gondoltak, hogy milyen más feladatot kéne ellátni a pihenés helyett. Erre példa, amikor a kanapén fekve azon jár az agyunk, hogy most éppen nem lazítanunk, hanem inkább sportolnunk/főznünk/dolgoznunk/stb. kellene. A hosszú távú célokon való gondolkodás okozta vívódás tehát aláásta a pihenés élvezetét.

Másrészről megfigyelték, hogy azoknak az embereknek, akik teljes mértékben át tudták magukat adni ezeknek az élvezetteljes helyzeteknek, rövid és hosszú távon is jobb volt a közérzetük és kevesebb valószínűséggel szenvedtek depressziótól vagy szorongástól.

pixabay.com

A több nem mindig jobb

Bernecker azt is hangsúlyozza, hogy a hedonisztikus és hosszú távú céloknak nem kell szükségszerűen ellentmondaniuk egymásnak. Kutatásaik ugyanis rávilágítottak arra, hogy a jó közérzet és a jó egészség elérése szempontjából mindkettő egyaránt fontos és ki is egészíthetik egymást. Ami fontos, hogy megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt a mindennapi életünkben.

Az azonban nem jelent automatikusabban nagyobb fokú boldogságot, ha szimplán csak többet fekszünk a kanapén, több jó ételt eszünk vagy többször megyünk el a barátainkkal meginni valamit. Bernecker megemílti, hogy korábbi vélemények egyértelműen a hedonizmust tartották a könnyebb lehetőségnek az önkontrollal szemben. A hedonisztikus tevékenység választásával kapcsolatos öröm azonban egyáltalán nem mindenkinek annyira egyszerű a betolakodó és zavaró gondolatok miatt.

A pihenőidő tudatos megtervezése

A pihenőidő tudatos megtervezése a jelenlegi járványügyi helyzetben aktuálisabb kérdés, mint valaha. Egyre többen dolgoznak otthonról, így az otthoni környezet, ahol korábban csupán pihentek, hirtelen a munkához is kapcsolódik. „A még elvégzendő munkával kapcsolatos gondolatok az otthoni környezetben még zavaróbb és frusztrálóbb gondolatokhoz vezethetnek. Ennek következtében még nehezebben tud az ember kikapcsolódni és pihenni.”- mondja Bernecker.

Mit lehet tenni, hogy jobban élvezzük a pihenőidőt? Fontosak volnának további kutatások e téren, de a kutatók azt gyanítják, hogy az élvezetteljes, hedonisztikus időszakok tudatos megtervezése és a határszabás segíthet ezeket a periódusokat egyértelműbben elkülöníteni az egyéb tevékenységektől, lehetővé téve az öröm zavartalan megélését.

Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2020/07/200727114739.htm

Fordította: Gáspár-Zsolnai Éva