22 szept 2020

Mentálhigiéné

A hedonizmusról – nem is olyan ártalmas, mint gondolnánk!

Lazulás a kanapén vagy egy finom étel elfogyasztásának öröme: azok a rövid távú élvezetes tevékenységek, melyek nem vezetnek hosszú távú célokhoz, legalább ugyanannyira hozzájárulnak a boldogsághoz, mint az önkontroll – vallják  a Zürichi és a Radboudi Egyetem kutatói. Legújabb kutatásuk szerint a pszichológiának nagyobb megbecsüléssel kéne a hedonizmus témája felé fordulnia.

Időről időre mindannyian kitűzünk hosszú távú célokat: pl. szeretnénk lefogyni, kevesebb cukrot fogyasztani, új nyelvet megtanulni, stb. A kutatások az elmúlt évtizedekben sok időt szenteltek annak kiderítésére, miként tudjuk hatékonyan elérni céljainkat. A jelenleg is uralkodó nézet szerint az önkontroll segít abban, hogy a hosszú távú célokat a pillanatnyi örömök elé helyezzük, és ha nagyfokú önkontrollal rendelkezünk, az általában boldogabb és sikeresebb életet eredményez.

Katharina Bernecker, a Zürichi Egyetem motivációban jártas egyik kutatója szerint azonban ideje megkérdőjelezni ezt a nézetet. Az önkontroll képessége természetesen fontos, de az önszabályozással kapcsolatos kutatásoknak ugyanolyan figyelmet kell fordítaniuk a hedonizmusra és a rövid távú élvezetekre. Bernecker új kutatása ugyanis azt mutatja, hogy az öröm megélésének képessége legalább annyira hozzájárul a boldog és elégedett élethez, mint a sikeres önkontroll.

forrás: pixabay.com

A zavaró gondolatok lerombolják örömérzetünket

Bernecker és kollégája, Daniela Becker, a Radboud Egyetem kutató munkatársa kérdőívet dolgoztak ki a válaszadók hedonizmus-képességének mérésére, azaz azon képességükre, hogy mennyire képesek összpontosítani a hirtelen jövő közvetlen szükségleteikre és mennyire tudnak belemerülni az éppen aktuális élvezetekbe. E kérdőív segítségével mérték fel, hogy az emberek mennyire képesek hedonista célokat követni különböző helyzetekben.

Eredményeik azt mutatták, hogy nem mindenki képes belefeledkezni a hedonista élményekbe, mert a betörő gondolataik megzavarták őket abban, hogy átadják magukat az aktuális élvezeteknek.  Vagyis ahelyett, hogy belemerültek volna az örömteli tevékenységbe, folyamatosan arra gondoltak, hogy milyen más feladatot kéne ellátni a pihenés helyett. Erre példa, amikor a kanapén fekve azon jár az agyunk, hogy most éppen nem lazítanunk, hanem inkább sportolnunk/főznünk/dolgoznunk/stb. kellene. A hosszú távú célokon való gondolkodás okozta vívódás tehát aláásta a pihenés élvezetét.

Másrészről megfigyelték, hogy azoknak az embereknek, akik teljes mértékben át tudták magukat adni ezeknek az élvezetteljes helyzeteknek, rövid és hosszú távon is jobb volt a közérzetük és kevesebb valószínűséggel szenvedtek depressziótól vagy szorongástól.

pixabay.com

A több nem mindig jobb

Bernecker azt is hangsúlyozza, hogy a hedonisztikus és hosszú távú céloknak nem kell szükségszerűen ellentmondaniuk egymásnak. Kutatásaik ugyanis rávilágítottak arra, hogy a jó közérzet és a jó egészség elérése szempontjából mindkettő egyaránt fontos és ki is egészíthetik egymást. Ami fontos, hogy megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt a mindennapi életünkben.

Az azonban nem jelent automatikusabban nagyobb fokú boldogságot, ha szimplán csak többet fekszünk a kanapén, több jó ételt eszünk vagy többször megyünk el a barátainkkal meginni valamit. Bernecker megemílti, hogy korábbi vélemények egyértelműen a hedonizmust tartották a könnyebb lehetőségnek az önkontrollal szemben. A hedonisztikus tevékenység választásával kapcsolatos öröm azonban egyáltalán nem mindenkinek annyira egyszerű a betolakodó és zavaró gondolatok miatt.

A pihenőidő tudatos megtervezése

A pihenőidő tudatos megtervezése a jelenlegi járványügyi helyzetben aktuálisabb kérdés, mint valaha. Egyre többen dolgoznak otthonról, így az otthoni környezet, ahol korábban csupán pihentek, hirtelen a munkához is kapcsolódik. „A még elvégzendő munkával kapcsolatos gondolatok az otthoni környezetben még zavaróbb és frusztrálóbb gondolatokhoz vezethetnek. Ennek következtében még nehezebben tud az ember kikapcsolódni és pihenni.”- mondja Bernecker.

Mit lehet tenni, hogy jobban élvezzük a pihenőidőt? Fontosak volnának további kutatások e téren, de a kutatók azt gyanítják, hogy az élvezetteljes, hedonisztikus időszakok tudatos megtervezése és a határszabás segíthet ezeket a periódusokat egyértelműbben elkülöníteni az egyéb tevékenységektől, lehetővé téve az öröm zavartalan megélését.

Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2020/07/200727114739.htm

Fordította: Gáspár-Zsolnai Éva

09 aug 2020

Mentálhigiéné

8 ok, amiért érdemes pszichológushoz járni

Időnként még találkozni azzal a nézettel, hogy pszichológushoz csak azok fordulnak, akik betegek, gyengék, esetleg őrültek. Évtizedekkel korábban a pszichológia valóban csak a mentális betegségekre, a patológiás állapotokra fókuszált. A XX. század második felében elinduló paradigmaváltás következtében a betegségközpontú szemléletet egyre inkább felváltotta a pozitív mentálhigiénés mozgalom. Egyre nagyobb figyelmet kapott a lelki egészségvédelem, egészségmegőrzés és egészségfejlesztés is.

A pszichoterápia valóban hatékonyan tud segíteni a fájdalmas élmények feldolgozásában, a szenvedés csökkentésében, valamint a kevésbé adaptív vagy káros gondolatok, érzelmek és viselkedésmintázatok megváltoztatásában. De egy pszichológus szakemberrel való együttműködés az örömtelibb és teljesebb élet eléréséhez is hozzásegíthet: vágyaink felfedezéséhez és azok kifejezéséhez, saját magunk megismeréséhez és megértéséhez, valamint személyes fejlődésünkhöz.

Összehasonlításképpen nézzük meg, hogyan tudunk testi egészségünk helyreállításához viszonyulni. Ha különböző testi tüneteket (pl. valamelyik testrészünkben fájdalmat) tapasztalunk, szakorvoshoz fordulunk, hogy segítsen tüneteink csökkentésében és a gyógyulásban. Ezzel szemben edzőterembe azért járunk, hogy egészségesebbé váljunk, egészségünket megőrizzük, fizikai teljesítőképességünket növeljük és életminőségünkön javítsunk. A két példa az egészség kétféle megközelítésére világít rá: az egyik a betegségre, a másik a jóllétre fókuszál. A pszichológiai tanácsadás és pszichoterápia egyedülálló abban a tekintetben, hogy mind az orvostudomány, mind az edzőterem pszichológiai megfelelőjeként működik. A pszichológus szakemberrel való együttműködés során egyaránt fókuszálhatunk a problémák megoldására, de az életminőség javítására, az önfejlesztésre és az önmegvalósításra is.

Forrás: pixabay.com

Ha a pszichológiai jóllét szempontjából nézzük, íme nyolc ok, amiért érdemes lehet pszichológushoz járni:

1. Ha szeretné jobban elfogadni önmagát: sok ember küzd önmaga elfogadásával és szeretetével, miközben sem depresszióval, sem más mentális betegséggel nem küzd. A pszichológiai tanácsadás segíthet felismerni az önbecsülés útjában álló akadályokat, és segíthet annak megvalósításában, hogy érzelmi jóllétünk életünk prioritásává váljon.

2. Szeretné, hogy párkapcsolata vagy házassága jól működjön – Szinte mindenkiben megfogalmazódnak időnként olyan kérdések, hogyan lehetne megőrzi egy kapcsolat frissességét, életteliségét, működőképességét. Időnként megjelenhet a bizonytalanság a párkapcsolati működés egy-egy területét illetően (pl. szenvedély, kommunikáció, ellaposodás, intimitás, stb.). Az egyéni- vagy pártanácsadás a kapcsolati elakadások feltárásán és megoldásán, a párkapcsolati készségek javításán és az erősségek feltérképezésén keresztül lehetővé teszi, hogy párkapcsolata vagy házassága hosszú távon is jól funkcionáljon.

3. Szeretne jobb szülővé válni –  Saját fogadalmaik ellenére sokan tapasztalják, hogy önkéntelenül is saját szüleik mintáit, magatartásformáit, szokásait ismétlik meg saját gyermekük nevelése során (pedig épp ezeket akarták volna elkerülni). A pszichológussal való közös munka során felismerhetővé válnak az addigi rejtett, gyermekkorból származó mintázatok, és ez segíthet felülkerekedni azokon. Ez lehetőséget és utat teremt ahhoz, hogy olyan szülővé váljon, akivé lenni szeretne, és ami gyermeke fejlődéséhez és a szülő-gyermek kapcsolat minőségéhez is pozitívan járul hozzá.

4. Szeretne boldogulni karrierjében – Ha elégedetlennek érzi magát karrierjével, szakmai jövőképével vagy munkahelyi körülményeivel kapcsolatban, érdemes lehet kideríteni, hogy mi tartja vissza a konstruktív változástól.  A pszichológussal folytatott közös munka segíthet a háttérben húzódó okok feltárásban és azok feloldásában, ami karrierjének pozitív irányú változásához vezethet.

Forrás: pixabay.com

5. Szeretne bizonyos dolgokat elengedni és/vagy megbocsátani – A harag érzése önmagában nem kóros állapot vagy patológia, ám hosszú távon komolyabb fizikai, érzelmi és kapcsolati következményekkel járhat. A tanácsadási folyamaton keresztül megtanulhatja feloldani magában a történteket és az azzal kapcsolatos érzéseket, ami segíthet a továbblépésben.

6. Szeretne egyes készségeket elsajátítani – A tanácsadás során egy olyan biztonságos közeget teremtünk, ahol felfedezheti, elsajátíthatja, majd gyakorolhatja azokat a viselkedésformákat, amelyek kihívást jelentenek az Ön számára. Ilyen lehet pl. a magabiztosság és az önérvényesítési (asszertivitási) készségek fejlesztése, az érzelmek kimutatásának és kommunikálásának gyakorlása, a különböző stresszkezelési technikák elsajátítása, valamint a megküzdési és a társas készségek fejlesztése.

7. Heti egy órában teljes figyelmet fordíthat önmagára – Lehetősége adódhat önmaga felfedezésére, mélyebb megértésére és elfogadására, elmélyülhet a jelenlegi gondolataiban és érzéseiben, vagy egyszerűen csak ülhet és abban az egy órában elvárások nélkül „lehet”. Ez a létfontosságú gyakorlat elfeledett művészetté vált a mai világunkban.

8. Szeretne életének célt vagy értelmet találni – Elképzelhető, hogy az utóbbi időben céltanul sodródik vagy csak szeretne mélyebb jelentést adni életének. A tanácsadás segíthet felfedni az emberben – sokszor mélyen – meghúzódó örömöt, motivációt. Fontos tudnunk, hogy az efféle felmerülő kérdésekre kizárólag egyéni válaszok adhatók, és ehhez az egyéni útkereséshez és önreflexióhoz komoly segítséget nyújthat egy pszichológus.

Forrás: https://www.psychologytoday.com/us/blog/in-therapy/201403/8-more-reasons-go-therapy

Fordította: Gáspár-Zsolnai Éva